PÉCS – BARANYA TIMELAPSE LEÍRÁS 10. RÉSZ

Ez a rész az egyik legnagyobb ügyetlenkedésemről fog szólni…

Nem tudok pontos dátumot írni, mert nem emlékszem, talán 2013-2014 körül történt valamikor. A timelapse videó szempontjából teljes kudarc volt a túra. Egy ködös téli éjszakán állítottam be ébresztőt, kb 3-4 órára. Felkeltem, azt hiszem néztem egy webkamera képet neten. Kellemes köd ült Pécs felett. Nem túl sűrű, igazából a város egy része kilátszott, de pont ideálisnak tűnt ahhoz, amit elképzeltem. Szerettem volna egy olyan sorozatot fotózni, ahol a város is látszik, köd is van és éjszakából, teljes sötétségből kivilágosodik, felkel a Nap.

Összeraktam a felszerelést és elindultam a Tubes kilátójához kocsival. Felbattyogtam, kitaláltam a kompozíciót, csináltam próbaképeket. Aztán jött a hiba. Mivel a város fényein kívül sötét volt, így az autófókusz küzdött. A legvilágosabb lámpára próbáltam élességet állítani. Megcsináltam a próbaképet. Beleközelítettem amennyire lehetett. Élesnek tűnt, de nem volt az, mint otthon kiderült. A tanulság az, hogy ennyire kevés fényben erősen ajánlott autófókusz helyett maniuálisan beállítani lcd-n az élességet. Sajnos mivel nem így tettem és ott a kis képernyőn élesnek tűnt, így nekiálltam a sorozatnak. Arra emlékszem, hogy a rendelkezésre álló legnagyobb látószöggel akartam a képeket, hogy minél nagyobb része látszódjon a városnak és a tájnak. Ebből kifolyólag viszont nem tudtam a kilátó szélvédett részére rakni az állványt, mert úgy belelógott volna a kilátó, ezt pedig nem akartam. A cudar körülményekre emlékszem. Nagyon erős szél fújt, ami a próbaképek készítése között majdnem felborította az állványt. Emiatt nem tudtam mást tenni, mint a saját testemmel tartommal szélárnyékban az állványt és a gépet. Konkrétan órákig álltam a jéghideg szélben, hogy védjem a gépet a bemozdulástól. Szépen felkelt a nap. A köd nagyrésze elvonult a város fölül, tökéletes sorozat lett volna, ha éles… Miután végeztem, hazamentem. Egyből meg is néztem nagy monitoron az eredményt, majd amikor realizáltam, hogy az autófókusz kicsit mellé lőtt, pont annyival, hogy a tűréshatáromon túl legyen és nagyban láthatóan életlenek legyenek a képek (mivel egyszer beállítottam az élességet és a kis lcd-n jónak tűnt, így az autófókuszt kikapcsoltam a próbakép után, a sorozat készítése előtt), így sajnos shift+delete lett a megoldás. Töröltem a sorozatot és elmorzsoltam egy könnycseppet, hogy a tanulságon kívül a semmiért keltem fel hajnalban, aztán órákig fagyoskodtam a csontig hatoló hidegben. Kellemetlen, de megtanultam a leckét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.