Mexico 1. rész

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a munkámból kifolyólag évente egyszer szerveznek egy csapatépítő találkozót, ami részben munka, részben pedig felér egy nyaralással.

Tavaly a vírushelyzet miatt elmaradt. Idén viszont Mexikóba lett szervezve, Puerto Vallartába.

Volt egy ötlet, hogy hogy lehetne a jetlaget elkerülni. Így ketten egész péntek éjjel ébren voltunk indulás előtt és xboxoztunk, amíg hajnalban jött a reptéri transfer. Pest felé majdnem végig tudtam így aludni, onnan elrepültünk először Amszterdamba, azt az utat végigaludtam. Átszálltunk egy kis várakozás után és már mentünk is tovább Mexikóvárosba. Ez volt az út leghosszabb része, 11 óra. Az éjszakai alvás kihagyása miatt itt is viszonylag sokat sikerült pihenni. Mexikóváros volt a necces pontja az utazásnak, mert az átszállásra ott kevés idő volt. Az első probléma az volt, hogy hatunk közül három ember bőröndjét sikerült eljátszania a légitársaságnak. Ezzel elég sok idő elment, mire sikerült kideríteniük ezt az információt. Siettünk, hogy elérjük a csatlakozást, aztán jött a következő akadály. A gépre felvihető táskákban két dolgot is megfogtak az átvilágításon. Az egyik az ajándéknak szánt borok voltak, a másik pedig egy fotós üveggömb. Arra gondoltam, hogy jó eséllyel többet nem fogok Mexikóba menni és az üveggömbbel lehetne pár látványos fotót készíteni. Ezért raktam be. Az fel sem merült bennem, hogy az átvilágításon ebből gond lehet. Volt. A mexikói repteres figura nem nagyon beszélt angolul, nem tudom mit magyarázott spanyolul, de valamilyen documentos-t emlegetett. Az üveggömböt értetlenül nézte, dobálgatta és nem igazán akarta megérteni, hogy az egy sima üveggömb, amit fotózáshoz lehet használni. Úgyhogy biztos ami biztos alapon a boroktól és a gömbtől is megszabadítottak. Ezzel a két nem várt eseménnyel elment annyi idő, hogy nem értük el a csatlakozást.

Mivel aznap már nem volt másik gép, kerestünk egy olcsó szállást a reptér közelében. Aludtunk egyet és másnap reggel folytattuk utunkat Puetro Vallartaba. Ez már csak egy rövid repülés volt, időjárásban viszont hatalmas különbség. Mexikóvárosban még kellett a pulóver, Puerto Vallartaban viszont kellemes nyári idő volt, megspékelve némi extra párával. A reptérről a hotelba vittek kocsival. Összesen több mint 24 óra volt az út, viszont a jetlaget sikerült elkerülni, így vasárnap már ki tudtuk élvezni a hely adta lehetőségeket. Kivéve persze a 3 emberünket, akiknek a bőröndjében volt az összes ruhája 😀 A korábbi tapasztalatok miatt ugyanis kényelemesbe öltözve, hosszú szabadidőruhában indultunk el Magyarországról a hidegből. Amit tudtunk, adtunk a többieknek, hogy egyel kényelmesebben lehessenek ők is. A vasárnap elment a hellyel való ismerkedéssel és közben megérkeztek az amerikai kollégák is. Ha jól emlékszem a bőrönd probléma hétfőn oldódott meg, addigra jutott el az is Puerto Vallartába.

A menetrend nem volt túlbonyolítva. A hotel egy nagy komplexum saját óceánparttal. Délelőtt meetingeltünk, utána pedig szabadfoglalkozás volt a hotel területén. Déltől este 11-ig korlátlan fogyasztással, úgyhogy adtunk az élvezeteknek. Szerintem egész eddigi életemben nem ittam annyi koktélt, mint az itt töltött pár napban, de azért igyekeztünk ésszerű mértéket tartani.

A hely maga gyönyörű, az idő pedig tökéletes volt. 30 fok felett végig. Az óceán is érzésre volt kb 30 fokos. Apálykor a parton lévő gödrökben megállt a víz, tovább nőtt a hőmérséklete, párszor belefeküdtem és simán el tudom képzelni, hogy 40 fok körül volt. A szabadfoglalkozás nagyjából abból állt, hogy felváltva a medencében/óceánban pancsoltunk, beszélgettünk és koktéloztunk. Az éjszakai fürdés az óceánban nagyon hangulatos volt, főleg ezen a partszakaszon, ahol kb 50 métert be kellett ahhoz sétálni, hogy ellepjen a víz.

3 étterem kínálatából tudtunk válogatni. Igyekeztem minél több ételt megkóstolni. Két kivételtől eltekintve minden bejött. Azzal a kettővel is csak annyi volt a gondom, hogy az én ízlésemnek túl fűszeres volt. Csütörtökön vettünk búcsút a többiektől, a céges programnak ezzel vége volt. Viszont úgy szerveztük, ha már Mexikóban járunk, akkor önköltségen még maradunk pár napot és turistákodunk egyet. Puerto Vallartából visszarepültünk Mexikóvárosba, ahol a következő szállásunk volt foglalva. Folytatás a következő részben, addig pedig hoztam néhány képet Punta Mita-ból.

 0001 0006

0007 0019

0017 0015

 0029 0021

0026 0022

0030 0031

0032 0034

0035 0049

0057 0061

0063 0093

0077 0076

0073 0069

0066 0187

0098 0166

0165 0159-HDR

0120 0105-HDR

0200 0193

0199 0189

0190 0238

0245 0244

0287 0292

0220 0286

0285 0284

0271 0269

0267 0263

0262 0307-HDR

0310-HDR 0311-HDR

0318 0316-HDR

0319 0325

0324 0322

0326 0345

0344 0335

0335 0345

0344 0413

0489 0527

0537 0530-HDR

0529 0528

0542 0554-HDR

0676 0579

0622 0736

0768 0767

0733-HDR 0727

0720 0711

0709 0717

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük