A  reggel 6-ig tartó carcassonneozás után 11 körül sikerült felkelni és rávenni magam, hogy elinduljak Óbányára fotózni.A fagyos idő miatt gondoltam biztos lesznek jégcsapok, amik feldobják az amúgy sem csúnya patak környékét. Így is lett. Már egy ideje foglalkoztatott a gondolat, hogy az egyik vízesésnél tök jó lenne bemenni a vízbe és  onnan fotózni. Az Of wood and water forgatásakor Peti mondta, hogy egy melles csizma segítene ebben, úgyhogy vettem egyet és ma ki is próbáltam végre. Nem tudtam mennyire lesz benne hideg, úgyhogy két vastag téli túrazoknit, aláöltözet nadrágot és egy farmert vettem fel. Így pont elég volt arra, hogy a derékig érő vízben nem fáztam abban a 20-25 percben, amíg fényképeztem. Érdekes volt így fotózni és sikerült is amit szerettem volna. Azon felül egyébként, hogy derékig be tudtam menni a kiszemelt helyen a vízbe, az is nagy könnyedség volt, hogy nem kellett úgy finomkodni amíg egyik helyről mentem a másikhoz. Bakancsban azért a bokáig érő vízzel is vigyázni kell. Megérte ma még így fáradtan is a pihenőnapom a természetben tölteni. Na és akkor a képek: