12 hónap panoráma, 17 emeletes

Mindig bizonytalan egy ilyen projekt, hogy mikor milyen körülmények között van lehetőség felmenni, de végül ez is elkészült.

2013-ban kezdődött ez az őrület. A négy évszak, majd ebből alakultak ki a 12 hónap panoráma projektek. Régebben nem tudtam, hogy lehet szépen egymásra illeszteni a képeket, hogy a lehető legpontosabb legyen. Tavaly vagy tavalyelőtt megtaláltam, úgyhogy a korábbi évekből elfekvő képekből is várható majd, hogy felkerülnek. Most viszont ez készült el.

Ezek a képek 2016 januártól 2016 decemberig készültek. Minden hónapban egy. Igyekeztem nagyjából ugyanabban a napszakban menni, hogy hasonlóak legyenek a körülmények és a természet, na meg a város változása kijöjjön. A Magasház bontása miatt esett erre a helyre a választás. Egyik alkalommal, talán májusban készült innen egy gigapanoráma is, amit már korábban feltöltöttem.

A kivitelezés úgy történt, hogy amikor januárban az első adag képet meglőttem, leraktam az állványt egy helyre. Olyan helyre, ahol voltak viszonyítási pontok, hogy később is centiméterre pontosan ugyanoda vissza tudjam rakni az állványt. Lefotóztam több szögből az állványt, a lábait, a fejét, a középoszlop hogy áll. Vízszintezés után választottam egy kontrollpontot a városban és egy fókuszpontot a keresőben. Készítettem egy képet és a későbbiekben minden alkalommal visszatöltöttem ezt a képet a memória kártyára és újra meglőttem. Amikor már ugyanaz volt a két képen, akkor sikerült a gépet a megfelelő pozícióba/magasságba állítani. Innentől kellettek végpontok. Egy, ahonnan indítom mindig a képeket, egy végpont pedig, ahol befejezem. Itt mindegyik panoráma képei két sorban készültek. Lényegében ez volt a legkevésbé szabályozható része a beállításnak, az időjáráson kívül persze. A képek közötti átfedés egyharmad volt, ezt mindig érzésre tartottam. Nem volt idő bohóckodni, mert ha épp felhős volt az ég, akkor már fél perc alatt is láthatóan elmozdultak az árnyékok.

Miután elkészültek az alapképek, azokat lightroom-ban dolgoztam fel, aztán photoshop-al illesztettem össze. Ekkor volt 12 panorámakép, ami nagyjából hasonlított, de egymásra rakva azért el voltak csúszva a dolgok. A megoldás ps-ben a „bábú hajlítása” funkció volt. Választottam egy alapképet, a többit pedig ehhez igazítottam. A bábú hajlítása a kiválasztott rétegen létrehoz egy háromszögekből álló hálót. A háromszögek csúcsaiba „tűt” lehet szúrni. Ezek a tűk rögzítik az adott pontot, ha a tűt arrébb húzzuk, akkor az adott réteg adott pontja vele együtt mozdul. A felső, igazítandó kép mindig 50-70%-os átlátszóságra volt állítva, hogy lássam az alapképet és hozzá tudjam igazítani. A módszer lényege, hogy a panoráma képek összeillesztésből adódó eltéréseket szépen lehet vele korrigálni, pontosan egymás fölé lehet illeszteni a különböző rétegeket, jelen esetben a különböző hónapokban készült képeket. Innentől kezdve pedig már csak idő, türelem és vas kérdése az egész. A végeredmény kérdéses mindig, hogy a darabok a végén hogy néznek ki együtt. Idén ez lett belőle.

Az i7-es proci meg a 16GB RAM rendesen megküzdött a feladattal. A gigapanoráma oldalára feltöltött 2,5 gigapixeles egymás mellé és egymás alá rakott képek 31,5GB helyet foglalnak psb-ben 🙂 Ez itt található:

http://gigapan.com/gigapans/194760

A Magasház bontásának folyamata és a városkép változása itt nem annyira jön ki, ezért erre két verzióban vágtam ki a képekből: