Dolomitok - fotós túra 2025 - 5. rész
A 2. szállásra érkezéskor tudtuk, hogy tartani fogunk egy nap kényszerpihenőt. Az időjárás előrejelzés szerint masszív esőzés volt várható. Meg is érkezett. Olyan szempontból mondjuk nem baj, hogy kicsit rendezni tudtuk a dolgainkat. Az egész nap kiesett, illetve az időjárásnak volt egy negatív hozadéka is. A Tre Cime-re szerettünk volna felmenni egész napos túrára úgy, mint tavaly. Annyit változott a helyzet az elmúlt évhez képest, hogy az olaszok nem akarják, hogy túl sok turista legyen ott. Ebből kifolyólag előre kell regisztrálni és 12 órás részletekben lehet előre jegyet igényelni. Időben be is volt fizetve és el volt indítva a folyamat. Az időjárásra hivatkozva azonban lemondták. Újraterveztük az elképzeléseinket és következő napra újból rápróbáltunk, de sajnos ezt is elkaszálták. Az esőzés utáni nap hajnalban így a Tre Cime helyett a Cinque Torrihoz mentünk fel. Szerencsére nagyon időben sikerült odaérni. A parkolóból jó magasra felsétáltunk. A nap még a hegyek mögött volt. A környék pedig lélegzetelállítóan gyönyörű. Az eső ezen a magasságon már hó formájában hullott le. Az őszi színek, a havas hegycsúcsok, a felkelő nap által megvilágított felhők. Brutális volt.
Természetesen egy 360 fokos panorámát kellett lőni.
Hideg szél fújt, a kezem két kesztyűben épp csak nem fázott. Lassan előbújt a nap.
Készítettem egy kisbolygó panorámát egészen közel a Cinque Torri-hoz. Illetve ebből, más torzítással lett egy sima panoráma is.
Még készült néhány fénykép, aztán szépen lassan visszaballaltunk az autóhoz. Megreggeliztünk és újragondoltuk a tervet.
Cortina d’Ampezzo városa felé vettünk az irányt, hogy feltöltsük a készleteinket. A sziesztával megint nem igazán számoltunk. Még a városba érkezés előtt a hegyen megálltunk egy pihenőnél. A város gyönyörű környezetben fekszik, akartunk róla pár képet készíteni.
Egy panoráma is készült a környező színes erdővel. Illetve ugyanebből a panorámából egy kevésbé gyakori torzítással szekesztettem egy egészen más perspektívájú fotót.
Valamint a 360-as formában is elkészítettem.
Az eredetileg kiszemelt Conad (bolt), ahol vásárolni szerettünk volna, valamilyen fejújítás alatt állt, úgyhogy némi extra keresés után egy igazán pici boltban sikerült beszerezni amit szerettünk volna. Ezen a napon ennyire futotta. Mivel a Tre Cime-hez a regisztrációnkat elutasították, némi csalódottsággal az utolsó napra újraterveztük a programot. Ezúttal nem volt értelme a korai ébresztőnek, úgyhogy egy ráérős reggel után útnak indultunk. A szállás utáni első település Valle di Cadore, itt a San Martino plébániatemplomnál álltunk meg néhány kép erejéig. Plusz a völgyben lévő tó vízgyűjtő terülén átfolyó víz szolgált témaként.
Innen Auronzo városát, egészen pontosan a mellette fekvő Santa Caterina tavat látogattuk meg. Az internet azt mondta, hogy a tó mellett vannak dinoszaurusz szobrok kirakva. Volt egy olyan elképzelés, hogy megoldható, akkor felülnék az egyik hátára és kép erejéig. Átmentünk a hídon, egész sokat sétáltunk a túloldalon, de sehol nem találtuk a dínókat. Végül a helyeik megkérdezése utána kiderült, hogy elrakták őket télire. Sebaj, a táj itt is látványos volt.
Végül arra jutottunk, hogyha már felmenni nem is tudunk a Tre Cime-re, a hegy lábához egy darabig el lehet jutni a sorompóval elzárt rész előtt. Innen pedig a drónnal igyekeztem kihozni a helyzetből amit lehet. A Tre Cime teteje felhőben volt, a közelében lévő Cadini csoport havas hegycsúcsai teljesen magukkal ragadtak.
A 360 fokos fotót itt is kénytelen voltam elkészíteni.
Tiny planet és még két sima panoráma készült zárásként a közelgő naplemente előtt.
Innen már visszamentünk a szállásra. Aludtunk egyet. Reggel kényelmesen összepakoltunk a dolgainkat és hazagurultunk. Az egész napos Tre Cime látogatás nagyon sajnálom, hogy nem jött össze. De kárpótol a sok szép pillanat amit átéltünk és megfotóztunk. A Dolomitok újabb remek élményekkel gazdagított. Köszi a túrát srácok! Külön köszönet Dávidnak a szervezésért! Zolinak pedig, hogy egyedül vállalta és letolta a vezetés részét!