USA trip - 1. rész, Las Vegas
Még 2022-ben történt. Ismét eljött a céges csapatépítő ideje. Ezúttal Las Vegas volt az első úticél. Az utazást megúsztuk, senkinek a csomagját nem hagyta el légitársaság, nem késtük le a csatlakozást. A Bellagioban volt a szállás. Ekkor már tudtuk, hogy a céget felvásárolták portfólióbővítés céljából, azt pedig sejtettük, hogy nagy valószínűséggel ez lesz az utolsó ilyen céges szervezésű utazás. Érkezéskor a régi cég vezetősége már az előtérben várt. Csatlakoztunk hozzájuk egy ital erejéig, illetve amíg a becsekkolást intéztük.
Miután elfoglaltuk a szobákat és mindenki megérkezett, tettünk egy gyors túrát a közelben, majd megebédeltünk.
A gépen csak miniális alvást sikerült összehozni, így este az állófogadással összekötött vacsora után pár italtól hamar „elfáradtam”. Másnap délelőtt céges meeting volt. Itt jelen volt a régi és új cég vezetősége is. Én megéltem az eddig legdurvább jetlagemet. Lényegében a széken ülve elaludtam, úgyhogy inkább visszavonultam a szobába és aludtam pár órát. Ez megtette jótékony hatását, így délután csatlakoztam a többiekhez. Este buszos túriskodásra indultunk. Láttunk pár híres épületet és helyszínt, amiket eddig csak a filmeken (New York hotel, Luxor hotel, Las Vegas tábla, Mandalay Bay hotel, Caesars Palace hotel).
Az este leglátványosabb része a Fremont streeten volt. Bővebb infó itt (https://vegasexperience.com/viva-vision-light-show/). Egy hosszú utca, ami fölött végig egy hatalmas kijelző húzódik. Szavakkal nehéz kifejezni a dolgok, sőt a képek/videók sem annyira adják így vissza. Még csak hasonlót sem láttam sehol.
Volt pár vállalkozó szellemű, akik kipróbálták a kijelzők alatti zipline-t és egy jó hosszú részen végigcsúsztak az utca fölött. Mondjuk a sorukat kivárni nagyjából 1 óra volt.
Másnap délelőtt szokásos módon meeting/csapatépítő, majd délután szabadfoglalkozás. A magyar csapattal áttömegközlekedtünk a városon, majd megnéztünk pár helyet.
Valakinek az a remek ötlete támadt, hogy menjünk egyet a hullámvasúton. Én még nem próbáltam előtte és a tériszonyom miatt tartottam tőle, de úgy voltam, hogy nem mostanában jövök erre. Mi baj lehet? Baj nem lett, sőt igazából remek élmény lett a végére. Tisztán emlékszem ahogy elindultunk és az elején mentünk fel az első emelkedőn, ahogy lenéztem, éreztem ahogy a horror kiül az arcomra. Minden bűnöm megbántam. Eljött az igazság pillanata és egy brutális lejtőn lezúgtunk. Amilyen hamar a végére értünk, annyira intenzív volt.
Miután kellőképpen elfáradtunk, visszamentünk a hotelbe. Ha jól emlékszem, akkor ez volt a hivatalos céges utazás utolsó estéje. Jó szokásunkhoz híven a magyar csapattal mi úgy terveztük, hogy maradunk még pár napot, ha már átrepültünk egy kontinenssel arrébb. Vacsora előtt még lőttem pár képet a szökőkútról.
A Bellagio egyik termében állófogadással zárult a hivatalos program.
Utána nekiestünk a városnak és adtunk az érzésnek. Másnap az amerikai kollégák hazaindultak. Miután tőlük elköszöntünk, indultunk is a következő helyszínre, a Grand Canonhoz. Rengeteg opció volt, mi végül egy olyan választottunk, hogy kisrepülővel odavisznek, ott pedig busszal megyünk 3-4 helyszínre, majd vissza repülővel. Ezen a kisgépen halálfélelmem volt. Érdekes módon a nagy utasszállítón nem féltem első alkalommal sem, ez a pici, talán 12-14 fős gép viszont nem volt túl megnyugtató. A látvány mindenesetre kárpótolt.
A Lake Mead, a Colorado folyó, Boulder beach és Hoover gát.
A repőgép okozta félelmem szerencsére ellensúlyozta a látvány.
Leszálltunk, odabuszoztunk az első helyszínre, majd a többit is szép sorban megnéztük. Szintén nehéz visszaadni a látványt és azt, hogy mekkora is az egész.
Visszafelé már nem volt értelme fotózni, ránksötétedett. Vegasba visszaérve viszont volt még valami, amit mindenképp meg akartam ejteni. A többiek elmentek óriáskerekezni, engem viszont hajtott a fotós ösztön és a kivilágított szökőkutat, meg a környező épületeket akartam végre alaposabban megnézni.
Illetve egy videót is akartam róla készíteni.
A következő pár napra azt találtuk ki, hogy átbuszozunk Los Angelesbe és ott turistáskodunk. Reggel összecsomagoltunk, kimentünk a megállóba, ahol szembejött a téma… 😀 Folytatás a következő részben.
