USA trip - 2. rész, Los Angeles
A busz teljesen kulturált volt, picit pihentünk. A fényképező szerencsére be volt készítve, úgyhogy mikor elhaladtunk a Crescent Dunes projekt mellett, ami egy tornyos naperőművet takar, tudtam pár képet lőni róla. Most hogy írok róla picit utánaolvastam. Mint kiderült, elvileg már nem termelnek vele energiát, mert idő közben gazdaságtalanná vált.
Elfoglaltuk a szállást. Mivel ez a része már saját költségen ment, így jóval szerényebb helyet választottunk. Igazából amerikaibb hotelbe nem nagyon tudtunk volna menni. Nem késdobáló, de látványos különbség volt az előzőhöz képest, a célnak megfelelt. Kis pihenés után folytattuk utunkat. Ha jól emlékszem buszos túrára fizettünk be, ami úgy nézett ki, hogy volt 5-6 tervezett helyszín. Menet közben a sofőr folyamatosan mondta mi miről híres. A megállóknál fél-1 óránk volt gyalog bejárni a környéket.
Az egyik ilyen volt a Santa Monica beach. Igazi Baywatch feeling. Nagyon hamar eldöntöttük, hogy ide visszajövünk később.
A csatorna környékén egy rövid megállónk volt. Erős a kontraszt, egyrészt gazdag környék, másrészt a hajléktalanok sátrakban élnek az utcákon.
Ezután az obszervatóriumhoz mentünk fel. Előző este feljöttünk már ide uberrel, de nagyon koszos volt a légkör, így a látótávolság erősen lecsökkent, akkor nem is vittem magammal a fényképezőt. Napközben sem tisztult ki. Bementünk és megnéztünk egy látványos előadást.
Aznap ennyi volt a program. Másnapra kitaláltuk, hogy megvizsgáljuk közelebbről a Santa Monica beachet. Kellemesen elvoltunk a parton. Kicsit körbenjártuk. Majd visszamentünk a szállásra. Este a hoteltől indultunk gyalogos városnézésre.
Utolsó nap meglátogattuk a La Brea kátrány múzeumot (https://tarpits.org/). Itt nem nagyon fotóztam. Később zárásként lementünk Venice beachre. Ahol naplementekor belefutottunk egy bringás felvonulásba.
Este a szállásról újból gyalog indultunk útnak. Nem vittem magammal a gépet, pedig téma lett volna, mint utóbb kiderült. Ekkor egy autós felvonulásba botlottunk. Lowriderekkel és hangerővel nem spóroltak.
Ahogy azóta beigazolódott, nincs több ilyen utazás. Viszont ez az utolsó is örök élmény marad. Európai szemmel az USA egy teljesen más világ, Las Vegas pedig végképp. Egyszer jó volt megnézni, megtapasztalni. A Grand Canont nagyon szívesen megnézném/fotóznám ennél sokkal hosszabban is.
Köszönet Julienak és Jordannek, hogy a nulláról felépítették a céget, hogy egy ilyen jó csapatot hoztak össze és hogy megszervezték ezeket az utazásokat!
