Madeira - fotós túra 2025 - 3. rész
Következő nap ismét a Janelához mentünk napkeltére. Nem volt semmi extra, de láttuk, hogy amikor mi eljöttünk, otthon leesett a hó. Mi meg a tizen-huszon fokokban élveztük az új kalandot.
Porto Monizt is megnéztem közelebbről. Itt természetes medencéket alakított ki a természet.
Eljött az ideje, hogy megnézzük a Fanal-t. Ez Madeira egyik legikonikusabb helye. Ahogy közeledtünk az autóval, tehenek bóklásztak előttünk az úton, néha úgy kellett őket kerülgetni. Szóval a Fanal a Paúl da Serra fennsíkon található, kb 1200 méteres magasságon. A Laurisilva babérerdő része. A fák alacsonyak, széles a koronájuk és némelyik fa 500 vagy akár 800 éves is lehet. Elsősorban ködös időben tud látványos lenni a hely. Amikor odaértünk, a ködöt épp szétfújta a szél. Egy képet sikerült érdemben készíteni.
Maga a hely gyönyörű és egyedi. Ildikó madárfotózásra is készült, így vele tartottunk. Madeirai pintyeket találtunk és velük fogócskáztunk pár szép fotó reményében.
Naplementére azt találtuk ki, hogy felmegyünk a Pico do Areiro-hoz, ami Madeira harmadik legmagasabb csúcsa, a maga 1818 méterével. A GPS odafelé kicsit megviccelt. Nem a rendes, széles úton vitt fel, ami nem borzalmasan meredek. Egy olyan úton küzdöttük fel magunkat, ami annyira meredek volt, hogy néha már 1-be kellett visszaváltani, hogy bírja az autó. Cserébe legalább nagyon szűk is volt az út. A szerencsénk annyi volt, hogy a legkellemetlenebb részeken nem jött senki szembe, ahol nem fértünk volna el egymás mellett. A hegycsúcsra felérve ott volt a parkoló, illetve egy vendéglátó hely, szuvenírbolt, na meg egy katonai objektum. A kilátás már a parkolóból megfogott. A ködbe burkolózó szélerőművek lapátjai helyenként épphogy kilátszottak.
Innen visz egy kb 11 km hosszú túraútvonal a sziget legmagasabb pontjához, a Pico Ruivo-hoz, ami 1861 méter magas. Úgy tudom egy korábbi nagy tűzvész miatt van lezárva jelenleg ez az útvonal, legalábbis a nagyrésze. El lehet indulni rajta és az első 1-2 km csodás panorámát mutat. Több helyen kilátópontok vannak. A köd ideális magasságban vonult. Úgyhogy mi is elindultunk. Találkoztunk magyarokkal itt is és az egyhetes kirándulás során több alkalommal is.
A hegyek különböző rétegei is láthatóak voltak helyenként.
A 360-as panoráma itt sem maradhatott el. Ha minden igaz, akkor itt a Ruivo is látszik a köd finom takarásában.
A köd nagyon intenzíven változott, mi pedig már kerestük a megfelelő helyet a naplementéhez.
A hatalmas hegyekről még különböző panorámák készültek egy kisbolygóssal kiegészítve.
Még egy 360. Itt már nagyon közel volt a naplemente, úgyhogy elfoglaltuk a helyünket és készültek a fotók, meg persze élveztük a látványt.
A sziget szélén a ködöt aranyszínűre festették a lemenő nap sugarai, mintha a hullámzó tűz lenne, néha úgy nézett ki. Nehéz fotókkal visszaadni azt a látványt.
Erre a napra ennyi fért bele. Úgy emlékszem erősen fogytak a készleteink, ezért tartottunk egy bevásárlást. Másnap reggel pedig újabb kísérletet tettünk a Fanal-nál. A hely negatívuma, hogy mivel nagyon népszerű, általában sokan vannak. Ebből kifolyólag pedig nagyon nehéz úgy fotózni, hogy lógjon bele senki a képbe. A korai érkezés miatt még nem voltak olyan sokan. A köd is adott volt.
A Fanal után megéheztünk és visszamentünk a partra Seixal településnél. Az ebéd nagyon finom és laktató volt. Kis pihenés után egy közeli, a part fölötti kilátóponthoz mentünk körülnézni. Én egy kis hosszúzáridős mókával foglaltam le magam.
Végül elindultunk vissza a hegyre, ezúttal viszont már a Ruivo-t céloztuk be, a sziget legmagasabb pontját. Bár az Areiro és a Ruivo közötti út le volt zárva,a Ruivo-ra egy másik parkolóból egy kb 2.8 km-es sétával is fel lehet jutni. Egész korrekt szintkülönbségek voltak, de a túraútvonal végig nagyon szépen ki van építve. Lent a parton simán voltak 20 fokok, itt fent azért rendesen fel kellett öltözni. Út közben egy helyen, kb félúton van egy rész, ahol a korábbi erdőtűz miatt fehér színű csupasz fák látványa uralja a tájat. Nagyon egyedi látvány, főleg ebben a misztikus ködtengerben.
Végül egy nagyon fárasztó séta után felértünk a kilátóba. Ezúttal nem volt szerencsénk. A köd pont beterített minket. Erős és nagyon hideg szél fújt. Megvártuk a naplementét, de itt nem tudtunk körbenézni.
Visszasétáltunk a parkolóba, majd odagurultunk a szállásokhoz. Hamarosan érkezik az utolsó rész.