Szlovénia – fotós túra 2024 - 1. rész
Ismét túrázni indultunk Szlovéniába. Az előző két kirándulás alatt nagyon megragadott a táj szépsége. Már szokásunkká vált, hogy napkeltére a Sv. Tomaž templomhoz megyünk. Ezúttal sem történt ez másképp. Idő közben vettem egy drónt, ami teljesen új lehetőségeket nyitott ki. Ezt a templomot jellemzően ugyanabból a szögből szokták fotózni. Én legalábbis eddig úgy láttam. Amikor ott voltunk a szokásos helyen, akkor is több fotós állt egymás mellett szépen sorban kisebb-nagyobb csoportokban. Az eddigi leglátványosabb ködös reggelhez volt szerencsénk ennél a templomnál és a drónnak köszönhetően minden irányból lehetőségem nyílt megfotózni. Mivel a Mavic 3 Pronak több kamerája van eltérő gyujtótávolságokkal, így tudtam variálni a háttérrel, távolságokkal és látószögekkel.
Timelapsehez is készült alapanyag a fényképezővel, amíg a drónnal körbefotóztam a környéket. A sorozatokból pár kép.
Miután teljesen kivilágosodott és végeztünk itt, folytattuk utunkat egy erdős területre Bled és a Triglav hegy között. Az éjszakai utazás után engem itt utolért a fáradtság. Az első helyen ahol megálltunk körülnézni még mászkáltam az erdőben és kerestem a témát. A 2. helyen viszont úgy döntöttem, hogy amíg a srácok fotóznak, addig maradok a kocsiban és alszom egyet. Ez sikerült is. Arra ébretem, hogy egy felnőttekből és gyerekekből álló nagyobb kirándulócsoport viszonylag hangosan vonult el az autó mellett. Addigra már sikerült kicsit pihenni, úgyhogy kiszálltam a kocsiból, átmozgattam magam és ettem egyet. Mivel a többiek még nem értek vissza a kocsihoz és fogalmam sem volt, hogy merre és milyen messze vannak, arra jutottam, hogy körbenézek a drónnal. A ködös-felhős idő továbbra is tartotta magát.
Előkerültek a többiek. Megmutatták a helyet ahol légyölő galócákat találtak. Amíg én is fotóztam picit, addig ők megebédeltek. Majd továbbálltunk.
Közeledett a naplemente amit egy olyan hegyoldalról terveztünk megnézni, ahonnan látható lenne sötétedés után a C/2023 A3 (Tsuchinshan–ATLAS) üstökös. A naplemente kellemes volt, viszont itt már láttuk, hogy valószínűleg az üstökösfotós terveinknek szó szerint befellegzett.
Ennek ellenére én cseppet kicsit sem szomorkodtam, mert a drónnal a közelben a Martuljek-hegycsoport őszi színekben pompázó erdeit így is felfedeztem kicsit.
Illetve ha már arra jártunk, akkor a Martuljek alsó vízesését is megnéztem közelebbről. Ennek vize kicsit több mint egy kilométerrel később a Száva folyóba torkollik.
Végül készült egy Tiny Planet panoráma.
Az egész éjszakás autóúttal együtt nagyon hosszúra sikerült az első nap, de úgy érzem sikerült maximálisan kihasználni. Folytatás a következő részben.